Nemrégiben láttam egy cikket erről a témáról, nagyon tetszett, gondoltam kicsit ránk szabva én is megosztom veletek.
1. Többet ülnek repülőn, mint buszon - Kuvaitban bár van busz társaság, de semmiképp sem gyerekeknek. A gyerekeket nagy általánosságban sofőrök, az iskolabusz ritkább esetben a szülők viszik/hozzák. Nincs vonat, hajó, ha tehát ki akarsz lépni az országból marad a repülő.
2. Fáznak, amikor már meleg van - Itt ma már 30 fok volt, de Dalma és Tomi még mindig ragaszkodnak a hosszú ujjú pulóverhez. Nem tudom mi lesz nyáron?! Az biztos, hogy a test hozzászokik egy átlaghoz, ezt tapasztaltuk „télen” is amikor itt 10 fok volt, már beizzítottuk az elektromos melegítőket mert fáztunk.
3. Ha eső van, akkor öröm van - Emlékszem amikor októberben 10 percre eleredt az eső, Tomi kiment az erkélyre levette a pólóját és úgy örült egy pár csepp esőnek, mint amikor kicsi volt. Itt az iskolákban nincs hószünet, viszont eső nap van, mert a sulik nyitottak és nem tudják a gyerekeket csak az osztályteremben tartani.
4. Barátaik vannak a világ összes tájáról – mivel mindegyik gyermekünk nemzetközi iskolába jár, ezért fantasztikus, hogy megismerkednek különböző nációjú gyerekekkel, szokásokkal, ételekkel. Dávid három társasággal is jóban van. Vannak a helyiek a Kuvaitiak, vannak a amerikai és angol gyerekek és vannak az arab országokból (Szíria, Libanon, Jordánia, Tunézia) ideutazó gyerekek. Igazából a mindenki jóban van mindenkivel, de hétvégén mégis, mindenki a saját csapatával mozog szívesen.
5. Több nyelven is elkezdenek beszélni –a barátságok miatt, nagyon gyorsan tanulnak más nyelveket. Bence előszeretettel tanítja társait magyarul káromkodni, de már ő is tudja ezeket a szavakat arabul és spanyolul is.
6. Megtanulják értékelni a jó ételt – itt Kuvaitban a helyiek nagyon egészségtelenül esznek, bármikor, bármit lehet rendelni ha hajnali egykor KFC-t szeretnél enni akkor csak egy telefon és már hozzák is. Egy-egy nem otthon töltött hétvége után örülnek ha könnyű ebéddel várjuk őket. Azért, azt fontos itt megemlíteni, hogy az arab kaja isteni.
7. Több púpú tevét látnak mint, lovat. Macskán kívül nem nagyon van más állat itt, ilyenkor örülök, hogy otthon mennyit jártam velük az Állatkertbe és nem csak képről ismerik az állatokat.
8. Megtanulnak alkudozni – a piacon alkudozni kell, meg kell tanulni mi az arany közép út, amikor mind a két fél boldog. Tomi és Dávid ebben már nagyon jók, udvariasan de határozottan veszik meg a kiszemelt tárgyat. Dávid egyik este felhívott minket, hogy elindult haza taxival, majd 10 perc múlva megint hívott, hogy a taxis 10 KD-t - ami 10 ezer forint – akart tőle kérni, így kiszállt a taxiból az autópálya mellett, fizetett 1 KD-t, és mi mentünk érte.
9. Felismerik, és különbséget tudnak tenni a mecsetek között, és már nem ébrednek fel a müezzin hangjára. Azt gondolom, minél több helyen járunk, minél több vallással és annak szokásaival ismertetjük meg őket annál jobban növeljük világlátásukat.
10. A luxus itt átlagos – már nem csodálkoznak rá ha egy autóparkban két Ferrari áll, vagy valakinek 5 kiszolgáló személyzete van, vagy a hétvégi nyaralója 10 szobás, de ezt még tudnám hosszú sorokban ragozni.
+1 Hó helyett homok, síelés helyett quadozás. Hétvégén gyakran járunk a sivatagba és ez olyan szabadság érzés, amit a síelésnél éreztem utoljára.
Nem tudom meddig maradunk, de azt gondolom, jó dolog volt kilépni a komfortzónából és ilyen élményekkel gazdagodni.