Megérkeztünk. 41 fok, alig kaptunk levegőt amikor leszállt a gép és a buszhoz kellett sétálnunk. Miután Balázs elintézte, hogy ránk is várjanak a bejáratnál, nagyon gyorsan átjutottunk minden vizsgálaton, viszont a csomagokra - 8 telepakolt bőrönd  -  több mint egy órát kellett várnunk. Végül mind meglett és elérkezett a 9 hete várva várt pillanat. Balázs kint várt ránk a gyerekek rohantak, és agyon puszilgattuk egymást.

Mivel még nincs jogosítvány, egy kis busszal mentünk haza. Alkudozás itt nem ment, fix tarifa volt. A lakás gyönyörű, nagy, tágas és berendezett ami itt ritkaságszámba megy. A királyi család fő pilótájától béreljük, akit én még nem ismerek személyesen de Balázst már áthívta vízi pipázni. A környék nyugodt, csendes, a teraszról pálmafát és egy kis zöldet is látunk, a városközpont 15 perc autóval.

Hétfő reggel már az amerikai iskolában kezdtünk, Dávid és Tomi kapott egy gyors eligazítást majd megvettük az egyenruhát és a második órát már ott is töltötték. Közben Dalma és Bence megírták a tesztet, ami matekból, angol szövegértésből és fogalmazásból állt. Amikor benéztem hozzájuk éppen a fogalmazásnál tartottak és mutogatták az üvegajtó mögül, hogy ők ezt nem tudják megírni. Annyi tanácsot tudtam nekik csak adni, hogy ne hagyják üresen, valamit írjanak, amit csak tudnak. Pont előtte olvastam az iskola falán: „ Egy rosszul megírt oldalt sokkal könnyebb kijavítani, mint egy üres oldalt”. A héten még három másik iskolába is mentünk felvételizni. Két iskola a nagyon gyenge angol tudásuk miatt nem vette fel őket, két eredmény pedig majd a szünet után derül ki, most vasárnap.

Balázs szerencsére már nagyon otthonosan mozog a városban. Összeismerkedett Razaval a taxisofőrrel, így amíg nincs jogosítványunk addig Raza lett a sofőrünk. Ő viszi Balázst és a nagyokat a suliba, majd suli után összeszedi őket és hazahozza. Raza segített Balázsnak az autóvásárlásban is, de erről majd külön írunk.

Jövő héttől már két napra segítséget is kaptam a lakás takarításban, az egyik magyar család ajánlotta. Kumari Sri-Lankáról jött, minden nap délelőtt takarít valahol, délután 2-től este 10-ig pedig egy élelmiszer boltban eladó. Itt születtek az ikrei akikkel 4 éves korukig együtt volt, majd hazaküldte őket és most a család neveli a gyerekeket akik 9 évesek, ő pedig anyagilag támogatja őket.

Most 10 napig szünet van, Eid Holiday – ami az egyik legnagyobb arab ünnep. Nincs iskola és a munkahelyen is szünet van. Ebben a 10 napban kicsit feltöltődünk egymással. Felfedezzük a várost, voltunk a helyi bolhapiacon, ahol egy kék overallos ember egy kocsival végig jött utánunk 1.5 órán keresztül, abban bízva, hogy veszünk valamit és autóig segít némi borravalóért elcipelni a rakományt. Végül csak egy öngyújtót vettünk.

Most még mindent rózsaszín ködben látunk, jövő héttől indulnak a hétköznapok.