"The Uzonies" kalandjai

The Uzonies

Kezdünk belejönni

2016. október 09. - The Uzonies

Minden reggel 5.45-kor kelünk, mert ha 6.45-kor nem indulsz el, akkor az egy órás út, két órás lesz. Hihetetlen forgalom van az utakon, pedig csak autópálya van és azok is 4-5 sávosak. Mivel a suli mindenkinek 14.30-ig tart ezért jó sok uzsonnát csomagolok, itt nincs közétkeztetés, csak egy büfé, de az is nagyon drága. A srácokat – amíg nincs jogosítványom – egy taxis hozza haza fél négy körül. Ilyenkor annyira éhesek, hogy minimum két fogásos ebéddel kell várnom őket. Imádok főzni és minden nap egy új kihívás megfelelni a kamaszoknak, Tomit idézve eddig még nagyon keveset hibáztam. Délután egy óra feltöltődés után kezdődik a tanulás. Dalmával és Bencével én tanulok, Tomival, Balázs. Hát azért ez izgalmas, nagy kaland. Én eddig azt hittem jól beszélek angolul, de fizikát, kémiát, biológiát angolul tanulni több mint érdekes. Ami nagyon tetszik, hogy amikor egy új tantárgy van (pl. történelem) először megtanítják őket az alapokra, amikből később lehet építkezni, nem pedig csak a száraz tananyagra fókuszálnak. Most például megtanulnak idővonalat készíteni híres emberekről, Dalmának II. Erzsébet királynőről kellett, Bencének Hitlerről. Ez annyit jelent, hogy húznak egy vonalat, majd azon bejelölik mikor mi történt, ezzel megtanítják nekik, hogyan kell lényeget kijegyzetelni, kronológiai sorrendbe tenni, végül már csak memorizálni kell.

Kamaszokkal együtt élni szerintem mindenhol egyforma. Reggeli felkelési nehézségek, uzsonna, tornacucc itthon marad, este alig tudjuk őket elküldeni lefeküdni. Viszont a másik oldalon, hihetetlenek, fantasztikusak. Mi csak ámulunk és bámulunk. Ismerkednek, barátkoznak minden programban benne vannak. Jól érzik magukat.

Amivel küzdünk még, az a bevásárlás, itt nem lehet csak úgy kiugrani a közértbe. Mivel nincs tömegközlekedés és taxival mégsem megyek bevásárolni, ezért Balázst este megvárom és csak utána megyünk el. Itt nincs kicsi közért, csak nagy és az is több szintes, így egy bevásárlás minimum 2 óra. Hihetetlen áruválaszték van, mindent lehet kapni és mindenből van olcsóbb és drágább is.  Én már elkezdtem összeírni azokat a zöldségeket amiket nem ismerek, megnézem mit főznek belőle. Most éppen keresek egy helyi főzőiskolát, hogy megtanuljam a helyi specialitásokat.

Voltunk fodrásznál is. A fiúk borotválkozással és arcmasszírozással együtt hárman 5 ezer forintot fizettek. Én kicsit jobban körüljártam ezt a témát. Otthon 18 éve ugyanabba a fodrász szalonba járok. Anitával (a fodrászom) már jó előre felkészültünk az itteni életre és hoztam ki melír fésűt, sőt videóra is vettük, hogyan kell használni. Megkérdeztem az itteni magyarokat kit tudnak ajánlani, végül döntöttem és szerdán elmentem. Egy nagyon helyes libanoni lány fogadott, persze ezt a melírozást nem ismerte, de kipróbálta. Közbe mondta, hogy reméli nem leszek narancssárga vagy szürke. Hát én is nagyon reméltem, már azon gondolkoztam, hogy legfeljebb levágatom a hajamat vagy barna leszek.  Végül kicsit szőkébb lettem mint szoktam, de nagyon csinos. Anitval végig online voltam, küldött még videót, megbeszélték milyen szert kell használni. Szemtelenül magas összeget fizettem, de az itteniek mondták, hogy ez még egy olcsóbb szalon.

A bejegyzés trackback címe:

https://uzonies.blog.hu/api/trackback/id/tr7311782733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása